Ezt a filmszalagot magam vágom.
Ritkán jó helyen, de a sajátom
minden döntés.
Csúf metszéspont... mégis illeszkedik
a tépett szél, az igék beszegik,
s egy kis önzés...
szigorú elvarrás szakadt szálon,
ha csupán kérdés az igazságom.
Bölcs tanácsok... intések. Szó(rt)virág.
Figyelmeztet gyújtott láng, mécsvilág...
A kínált fényt
miért úgy hiszem el, hogy meglátom,
ha túl vagyok már a tanulságon?
Egy sóhajként
lefűzöm az összes relikviát...
s maradok holtig tanuló diák.
Ilona Zagyi Gáborné
