Óvd...

Kiáltanék, de nem jön hang a torkomon,
nem tör át zajokon erőtlen suttogás,
szívdobbanással átfonom, csiszolgatom,
úgy elmondanám, de nem hallja senki más.

Mint hajótörött, ki sorokba ír csendet,
közben nem érti miért szenved, sóvárog,
körülötte áramlatok jönnek, mennek,
fenyegetők, villanó fények, viharok.

Szélcsend van itt, s míg leírom tollvonással,
ember küzd mással, s egymással erő felett,
jelenben megengedett, nem szűnő vággyal,
míg beleroppan gerinc és emlékezet.

Mindig van új miért, tanulság elárvul,
elárult tegnap és magasztalt tévhitek,
s, ahol ágy jéghideg, keserűség társul,
csak gúny virul, mi magasba emelkedett.

Fekete, fehér csak falja a színeket,
mohón, étvággyal, majd pihegve kövéren,
tétlen bámul. Isten dolgozik, festeget,
– Óvd! – mondja, s türelmet kér, emberségeset.

Kiáltanék, de nem jön hang a torkomon,
nem tör át zajokon erőtlen suttogás,
szívdobbanással átfonom, csiszolgatom,
talán egyszer, majd elmondja valaki más.

2014

Zagyi G.Ilona

Félálom

Ahol véget ér, ott kezdődik.
Tudom. Kell, hogy egyszer jobb legyen!
Álmodnék, de nem jön az álom
s míg az ébredést ébren várom,
a valóság fűzi félszegen
furcsa gyöngyömet. Nincs egyebem,
de enyém s szemenként élhetem...

...félthetem tán örök időkig,
hol nem számít számok halmaza.
Tört cserepek, sebző szilánkok,
kortalanul mosolygó ráncok
mögött mattul a múlt panasza...
vagyok, s míg várnak idehaza...

...tavasza van, újrakezdődik,
a körforgás magával ragad.
Letett feketém szürkévé lesz,
kifakult kín szokik a csendhez,
s múlik, mint az éj... hajnal hasad,
frissülő íz oltja szomjamat.

Alkony/Zagyi G.Ilona

Húsvéti mosoly...🌞

Lustán bámészkodott a telihold,
furcsa dolog, amit észrevett:
Tojást őriz fészkében a nyúl,🐇
talán valami tévedés lehet...🤔

Micsoda madárfüttyös ébredés...
Kíváncsin kacsint felkelő napfény,🌤
mi visszacsillant harmatcseppeken,
édes, tavaszillatot hordott a szél.🌸

Lappangó titok a levegőben,
a kakas már elkukorékolta.
A gazdasszony ma is korán kelt,
bari bégetett az akolba`.

A tyúkot🐔 kiscsibék 🐥kísérték,
hívta őket hangosan kotyogva,
a békés, kapirgáló társaságot,
pajkos szellő végig cirógatta.

A kút káváján gerlepár pihent,
a sürgő mozgolódást figyelve,
ma bizony nem kell a vízre várni,
valaki a vödröket telemerte.

Ünnepi terítő az asztalon,
a vázában frissen szedett barka,
szorgalmas kezek gyűjtögették,
rendezték e díszes csokorba.

Hívogató, csábító teríték,🍩🍶
rajta illatos kalács 🍰és sonka,🍠
mellette a kancsóban vöröslő,
garatingerlő, jóféle borocska.🍶

Takaros, fonott kosárkában
kézzel festett, hímes tojások,
szívből, vendégeknek készültek,
ajándéknak szánták a jányok.

A lócán üldögélt a két cserfes,
egyik még a másik haját fonta,
miközben jókedvűn nevetgélt a
két virágszál, Juliska, Mariska.

Lopakodó árnyak közeledtek,
óvatos lépések a kert alatt,
riadtan röppentek el a gerlék,
nyomukban csak egy-két pihe maradt.

A víz loccsan...💦 😲sikolt a jány,😱
riadtan pördül a rokolya,
kalap mellett díszes szalag,😜
széles a legények mosolya...🤣

Kicsi Kincsem
Zagyi G.Ilona
2015.03