Ünnepi hangulat

Különös izgalom,
szívem ünneplőben,
illatos kalács sül
a forró sütőben...

A jelen kisöpörve
takarosan csillog,
minden fájó gondom
takarékon pislog.

Édesebb az édes,
a színes színesebb,
díszesebb a díszes,
a fényes fényesebb...

Vidámabb a vidám,
a nevetés varázsló,
az ölelés meghittebb,
s a szeretetre nincsen szó...

Alkony Verseim Gondolataim

Két csillagom a fám alatt 

Szívemben köszönet

Milyen lenne, ha...

Vajon milyen lenne a világ, ha
mindenki őszinte lenne,
ha kimondaná, amit gondol,
senkinek se lenne szennye?

Vajon milyen lenne a világ,ha
minden titok kiderülne,
sem tett, sem szó, sem vágy
bent nem maradna, rejtve..

Vajon milyen lenne a világ, ha
minden ember barát lenne,
nem lenne üldöző, sem üldözött,
gonoszságot senki nem ismerne.

Vajon milyen lenne a világ, ha
hatalomvágy nem lett volna,
egymást nem taposnák a létrán
ember, ember fölött nem uralkodna..

Vajon milyen lenne a világ, ha
az a "ha" ott nem lenne,
minden olyan lehetne,ahogy
egykor Jóisten eltervezte...

Alkony

Röpke kívánság

Mit is szeretnék?
Kellenek a szavak..?
Csak nézz a szemembe,
ott láthatod azt..

Szeretnék még sok
boldog pillanatot,
..majd kicsit őrzöm ,
s mindent visszaadok..

Nyitott könyv vagyok,
, ha úgy akarod..
Tiszta vizű tó,
ha fel nem kavarod.

Mosolygós szivárvány
eső után az égen..
Csak vigyázz rám!
Kérlek szépen..

Alkony

Pillanatkép

Egymás kezét fogva
üldögéltek a padon.
Látszott rajtuk, ez 
különleges alkalom.

A másik kezében a lány
egy szál rózsát fogott,
mindkettőjük szemében
különös fény csillogott.

Nem szóltak egy szót sem
csak néztek egymásra,
benne volt minden szavuk
az átható pillantásba..

Alkony

Szép napot!

Felhalmozott aggódásom
egy kupacba félrerakom,
könnyeimet felszárítom
mosolyomat prezentálom.
.
Derű látó gondolatom
kisimítom, kivasalom.
Ölelésed felpróbálom,
s az enyémet neked adom!!

Alkony

Elégedett magány...

Lelke több sebből vérzik,
régen felszáradt mosolya,
szemét bántja a nyüzsgés,
nem vonzza senki kacaja...

Makacssága zárja az ajtót,
szigorú magánya, őre.
Bünteti magát, a világot,
nem kell senki köszöntője...

- Minek ez a felhajtás.-súg
gúnyos, vágyölő cinizmusa,
- Elmúlik ez is mint a többi.-
bölcsessége büszke birtokosa.

A telefon zsinórja kihúzva,
duzzogása már-már gyerekes...,
hagy aggódjon, aki kereste...
így jó..., így most elégedett...

Alkony