A sors himnusza...

Keserű vagy szépen csengő,
pergő morzsa vagy méhpempő,
vajon a sors miként szabja,
a juss luxus, vagy koldus botja.

Alkony
Zagyi Gáborné

Ufó a fák alatt

Lógatom a lábam,
a hinta elringat,
élvezem az estét,
jóleső kábulat.

Virágzó akácfa,
édes illatfelhő,
mesét súg fülembe,
a hízelgő szellő.

Figyelem az erdőt,
a zöldellő csendet,
ilyet az ember tán
csak vászonra festhet.

Most valami mozdul,
repked a fák alatt,
egy sárga csészealj,
a szemem rá tapadt...

Csak nem ufót látok!!
Hol a szemüvegem....
ijesztő káprázat,
vagy elment az eszem...?

Bizonyítanom kell,
gyorsan filmre veszem,
szalagcímen látom,
ahogy híres lettem.

Fölteszem a gépre,
elemzem a képet,
a valóság vetett
álmaimnak véget.

Nem sárga űrhajó
nincs lappangó titok,
amit fényképeztem
hétköznapi dolog.

Beöltözött méhész
zöldes overallban,
méhei közt járkál
nagy, kerek kalapban.

Alkony
Zagyi Gáborné

Életizzás

Hiszem, hogy erős vagyok,
bár naponta megtörök,
ösztönös kitartásom,
még lázadón túlpörög.

Áramlása élet,
fellángoló szikra,
csak a tüze más,
sohasem egyforma.

Szökne fel az égig,
testem a kalitka.
Küzdő csapongását
mégsem hűti vissza.

Velem ébred reggel
szenvedélyes titka.
Csendesült izzása
ringat alkonyatba.

Alkony
Zagyi Gáborné

Maci...

Történt egy nap eltévedt
a maci a málnásba,
tévútra csábította,
a szép szemek látványa.

Jóllakottan üldögélt,
a málnás közepébe,
pocakját simogatta,
alig fért a bőrébe.

Csak a málnát figyelte,
elveszett a bőségbe.
Keresheti az utat
a rekkenő hőségbe.

Alkony
Zagyi Gáborné

Ellentét

Létezem kuszaságban
egy torzult valóságban,
süllyedek hamisságban,
gázolok káoszában.

A vagyon szánalmában,
egy koldus imájában,
bűnös megalkuvásban,
békém alázatában.

Még hiszek a csodákban,
az élet hittanában.
Az érzések súlyában
a jóság igazában.

Hiszek a változásban,
a karma vonzásában,
a gyógyulás titkában,
egy őszintébb világban.

Alkony
Zagyi Gáborné

Más...

Megélt tanulságok
bűnök vagy becsület,
Bőrömön éreztem
hideget, meleget.

Te bírod a hőséget,
engem látod megéget,
engem a balsorsom űz,
téged szerencse éltet.

Nekem cseppekben mérték,
te meg is fürdesz benne,
nekem értéket jelent,
neked az élet rendje.

Amiért én megküzdök,
te lehet készen kapod,
a szőlő néha savanyú,
neked édes, válogatott.

Pallérozott tanácsból
kaptam több mint eleget,
de van egy kiváltságom,
magam döntök, tévedek ...

Alkony
Zagyi Gáborné

Hullámvölgyek

Tolongó bírák...
Szabnák az utat.
A múlt árnyék.
Bukott indulat.

Súlya vállamon,
gőgje megtagad,
nyújtom a kezem,
érint virradat.

Békés ébredés,
jelen simogat.
Fehér lapra írt
ok és okozat.

A jövő kérdés,
ígért fokozat,
itt nincsen mérték,
a vágy simogat.

Hullámvölgyekben,
változó áramlat,
nincsen hely, ahol
mindig süt a nap...

Van, hogy megfagyok,
az ég is rám szakad...
Van, hogy én vagyok
a legboldogabb...

Alkony
Zagyi Gáborné

Borítékolt

Leértékelt képlet,
kiszámolt lélegzet,
kihaló tisztelet,
színvonal fizetett.


Száműzött szánalom ,
mosolyog bánaton,
kigúnyolt álmokon,
tort ül a holnapon.

Borítékolt hála
fájó igazsága,
a nincs mosolygása,
bús vesszőfutása.

Alkony
Zagyi Gáborné

Infúzió...

Figyelem, ahogy csöppen,
még romlatlan, bűntelen,
helyet követel, a még
színtelen, jellemtelen.

Részemmé olvadó jel,
még csendben feszül, perel...,
de alázattal vegyül.
Csituló láz..., überel.

A test csupa tagadás,
pedig békítőn üzen
ösztönszerű vágy, tudom
nem szégyen, ha vétkezem...

... a pillanat most megáll,
mint aki mérlegel,
lehet az ördög csókja.
Tán magának követel...

Alkony
Zagyi Gáborné

Viharon túl...

Sötétlő színek,
haragvó felhők.
Elme nem tervez
hasonló erőt.

Értékes könnyek
fűt, fát éltetők.
Zöldben pompázó
erdők és mezők.

Szivárvány mosoly,
tépett túlélők,
szirmokban hála,
égre nevetők.

Békéjükkel játszó,
szeszélyes tényezők,
kényszerű alázat,
mégsem gyűlölködők...

Alkony
Zagyi Gáborné

Virágzó varázslat...

Ajándék volt anyák napjára,
még érzem a pillanatot.
Egymás után feslő bimbók,
köszönnek színek, illatok.

Mintha csak suttognák: Figyelj!
Látod, csak neked ragyogok.
Szívemig érő varázslat...,
úgy érzem, most rám mosolyogsz.

Alkony
Zagyi Gáborné