Csak úgy, ahogy volt...

Mosolyról írni könnyekkel küzdve,
napsütésről viharfelhők alatt.
A hét színről szakadó esőben,
gólyahírről holt terű mezőben,
csobogásról, hol meder elapadt.

Idillről, hol a hiány felszakadt.
Az épről, ami éppen széthasadt.

Lomb-árnyékról kiszáradt fák között.
Tiszta, kék égről misztikus ködben.
Nyíló virágról, hol sivár a föld.
Madár daláról, hol nem száll, nem költ.
Légzés zajáról a kihalt csöndben.

Csak úgy, ahogy volt... össze ne törjem...
életről írni, hogy megköszönjem.

Zagyi G.Ilona