Háborog a lelkem

Háborog a lelkem, ahogy
látom gyermekeimet,
hogy nem tudom róluk
levenni terheiket.

Egy őrület az életük,
túlnövi képességüket,
bár örökös a hajsza,
hiába a lendület.

Becsülettel dolgoznak,
küzdenek mindenért..,
amit kapnak érte..
a pénzük mit sem ér..

Felőrlődik a család,
nincs idő egymásra..
Keveset mosolyog, kinek
sok a problémája...

Miért kell így lennie?
Ki a hibás érte, kérdem?
Aki dolgozik, annak miért,
alamizsna az érdem...

Háborog a lelkem,
nem jó a rendszer..
Tisztességgel élni
Szinte lehetetlen...

Alkony