Viharok jönnek, mennek,
múltba ragadt ígéretek.
Száradó könnycseppekben
fájó, érdektelen szerepek.
Lehulló álarcok mögött,
mosolytalan tekintetek,
kínos, élet szülte képek,
nem értett, sorstalan életek.
Meghasadt lélek a padlón,
nem adja fel, értéket keres,
halványodó pillanatban,
megtartják, eltaszított kezek.
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése