szememnek és fülemnek bizony alig hiszek.
Huszonkilencezerötszáz-ból élek,
de versekkel szárnyal bennem a lélek.
Félek jön majd adó, ami véget vet ennek,
sarc alá kerülnek a szótagok..., rímek.
Akkor is írok majd, legfeljebb spórolok,
négy szótag helyett, kettővel boldogulok.
Csak tudd, ha rímeim össze nem csengenek,
nem bomlott az elme, csak elfogyott a keret. :)
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése