Amíg nyújtom a kezem
és van, aki megfogja.
Amíg a látott homályt,
egy szempár beragyogja.
Míg elvesző tetteim
türelem terelgeti.
Míg tétova lépteim
megértés vezetgeti.
Amíg csendes sóhajom
van, ki hallja, megérzi,
ki reménytelen szürkém
napszínűvé becézi.
Amíg nincs céltalan ütem,
elégedett ver a szív.
Amíg nem hiába dobban,
a pillanat élni hív.
Alkony
Zagyi Gáborné
(A pillangó unokám keze munkája smile hangulatjel )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése