Van egy mosolyod, ami csak az enyém,
csókkal kapom, s marad a szám szegletén,
csak kölcsönbe adod, az íze édes...,
vigyázom, ha jössz mindig visszakéred.
Gondját viselem mert, ha nem, elárul.
Panaszkodik, ha kicsit is elárvul.
Kedves egyezség, bolondulok érte,
szeretettel kapom, s adom épségbe...
Alkony
Zagyi Gáborné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése