Álomból...

Álmod festi a színtelent,
láttat, éli a féktelent,
s míg vágyad ruháját ölti
kincseidet szórja,költi.
Sorssal incselkedő derű
fesztelen, villanásszerű,
életvidám árnyékkaland,
eléred a határtalant.
Hirtelen vége, megfagyott,
szétpukkant, csak ennyi jutott.
Hűséggel ölel valóság
viseltes, simuló válság.
Kelő nap érint, létezz!
Ne csak töprengj! Érezz!

Alkony
Zagyi Gáborné