Útközben valahol

Útközben valahol eltűnt
az az álmodozó lány,
ki csillagokat számolt,
holdfényes éjszakán...

Útközben valahol odalett
az a kíváncsi szomjúság,
mi felhők fölé vágyott,
látni mit rejt a magasság.

Útközben valahol elveszett,
hol kiélesedik látóhatár,
hol összetörnek ábrándok,
hol kiürül a méregpohár...

Útközben valahol rálelt
élni hívta a pillanat,
már nem bánta eltört szárnyait,
mert röpült vele a gondolat...

Alkony
Zagyi Gáborné