Feltörő könnyek

Jelenembe ivódik,
érződik minden cseppje.
Lelkem medrében a múlt
tengernyi, elsírt könnye.

Békésen hang-súlytalan,
zajtalan kompresszió.
Várakozón baljós,
még csendes remisszió.

Áramló jelfoszlányok,
a változás hirtelen...
Mélyről felszakadó kín,
ott lebeg a felszínen.

Alkony
Zagyi Gáborné