Van nekem egy szép gúnárom,
neve is van. Becses Márton.
Úgy terveztem neve napján,
családomnak felszolgálom.
Aki-e nap libát eszik,
tán még öregapám mondta,
egész évben nem éhezik.
Finom rá az új borocska.
Plébánosnak püspökfalat
jusson. Vigyek ajándékba.
Azt is mondta időt jósol
a sült liba combja.
Ha a csontja barna, rövid,
akkor latyakos lesz a tél,
fehér hótakarót jósol
viszont, ha hosszú és fehér.
Megfentem a nagy késemet,
kerültem-fordultam reggel,
beléptem a libaólba,
várt, nézett rám nagy szemekkel.
Gondolta etetni jöttem,
repkedés, hangos gágogás.
A késemet markolgatom,
állok, nem megy a gyilkolás.
Jajj, éhezés egész évben,
remélem, hogy csak tévedés!
Mert én ugyan le nem vágom.
Lesz vacsora: zsíros kenyér.
Alkony
Icus Zagyi Gáborné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése