Mű-szabászda

Lázadó lélek kissé divatja múlt,
kinyúlt már az eső után köpönyeg.
Értéket rejtenek az elfelejtett,
a már annyiszor kiforgatott zsebek.

Furcsa aukció, szétcincált egész,
műsebész mester, átoperált szöveg.
Minőség, módosított konfekció,
nézi -e, aki használtan veszi meg.

Ha lélekkönny áztatta. Díszítette,
hímezgette gyöngyé élete vásznán,
a látvány más, nem mindenki érti meg.
Irigy versengés, mint valami járvány.

Gondolat turkáló örökké nyitva.
Selyemsál fakul, fény lassan kihuny.
Summáját írja a megvalósulás,
alkotás szárnyal, mint könnyű hélium.

Alkony
Zagyi Gáborné