Gyűjtögetek...

Tökéletes pillanatok,
képek bennem elmentve.
Mint kapaszkodó gyöngének...
egy igéző naplemente.

Hűs szigorral köré fonta
a sors, szürke egyensúlyát.
Tűri, hogy bontom naponta,
s szövöm lelkem takaróját.

Kérem, kapom, gyűjtögetek,
melengetnek, hogyha fázom.
Szavak, tettek, ölelések,
simulnak, mint puha bársony.

Alkony
Ilona Zagyi Gáborné