Most szétszórt szavakat szedegetek,
őrizgetek, gyűjtök, illesztgetek,
nem csak ennyi maradt...
hasadt, kettészakadt...
Emlékbe eltett csillagok fénye,
esténként visszateszem az égre.
óvjon azért adom,
míg álmom bogozom.
mert nappal kell, tovább melengetem,
írok róla, neked szeretgetem.
Lelkemmel színezem,
rejtem üzenetem,
s ha este majd felnézel az égre,
küldj egy sóhajt, szívemért cserébe.
Alkony / Ilona Zagyi Gáborné /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése