Mindennap nyit valami új...

Úgy tervezem, hogy maradok,
csak fáradt vagyok kicsit.
Hallok sürgetést, dallamot, 
a madarak szárnyait.
Mindennap nyit valami új...
ami mozdulni késztet.
Ösztönből szorgalom. Hangsúly
a változó természet.
Minden részlet pulzál, lüktet.
Fű, fa, virág, csupa élet.
Nem kérkedik, de büszke,
Nézd! Bennem is van tüske...

Úgy tervezem, hogy maradok,
Vihar utáni a csend...
Letisztult színárnyalatok,
"ki, mit érdemel" sorrend.,
Mentett forrás, cseppből tenger,
amihez nem kell térkép,
s maga a lét az ellenszer.
Rakd újra, hogyha széttép...
Hallod a tavaszi zsongást...?
A légzést, keringést, mozgást?
Parányitól tanulok.
Aprókból hatalmasok..

Alkony / Ilona Zagyi Gáborné /