Mint az a kerti pitypang...

Nem akarok mást, csak ami jár,
az érzésekből leltározok.
Imádkozok, bár itt nincs oltár,
zárt ajtókon nem kopogtatok...
és mégis jelen vagyok....

Szárazan, nyersen, túl egyszerűn...
véremben van és türelmetlen...
Szétszórt sor(ok). Reszkető betűm
beforratlan seb. Rendezetlen
a helyes és helytelen...

Ártalmatlan dacos és szelíd,
olyan mint az a kerti pitypang...
A virágja mosolyra derít.
Csak egy szélszórta, gyönge kis hang...
irtanák... mégis itt van...

Ilona Zagyi Gáborné