A remény virágai

Hirtelen érzés, mikor rémületre, színeket festesz,
kezed nyomán, kopár fák alatt, sárga virágok nyílnak,
s míg csillannak reményfoltok, közben félni elfelejtesz,
mint csillagok az éjszakában most teret hódítanak.

Lelked teljességével érzed, hogy ez nem csak káprázat,
a szívedből szakadt, lehetetlenből kiutat mutat,
s míg jelent jóságot, soha el nem vesző hitet, vágyat,
az akaratod a kilátástalanság ellen lázad.

Hiába a sötét, a vészt jósló árnyak,
a fény mindent átsző, beragyog, s te tudod,
ha hiszel benne, nem csak szűnő varázslat,
akkor is sugárzik, ha szemed behunyod.

Alkony
Ilona Zagyi Gáborné
2015.08.