Csicsóka

A napszínű szirmok,
az útszélén, itt-ott.
Villannak a zöldben,
vadon, anyaföldben.
Mintha csak nyújtózkodna
a gazba gabalyodva.

Figyelj rám, itt vagyok!
Élek és ragyogok!
Nem öl el a dudva,
érték vagyok tudja.
Néhol elrejt mély árok,
vedd észre, hogy kiáltok.

Viharos szél tépi,
ősz van, ő is érzi,
de virul békésen
hűvös derengésben.
Mosolyog a csicsóka.
Apró napra-forgócska.

Ilona Zagyi Gáborné