Jellemszabás

Nem vagyok csak jó, de rossz sem.
A jóság velem született,
a másik, csak úgy rám ragadt,
megsebzett, s néha rászedett.

Sajátos módon átszabta
a lányos álmok igazát.
Rágombolt hamis szavakat,
gyűrte, vágta az anyagát.

Hanyagul, kínnal fércelte.
Vidám, élénk szín kifakult.
Átszőtte, újra hímezte,
a szerkezet átalakult.

Okkal nem hiszek el mindent,
meglátom a délibábot.
Felismerést, elfogadást
öltöttek rám, tanulságok.

Nincs revans, gőgös megtorlás,
amit kaptam őrizgetem.
Van még hely, elfér, csak félek,
hogy nem elég nagy a szívem.

Alkony / Ilona Zagyi Gáborné /
2016.01.20