A körben...

Egy szegletben ülök, de érzem a nyüzsgést,
a lázas lüktetést, s látom, ahogy pörög.
Most nélkülem forog, de vele szédülök.
Széles a látószög... fokokat számolok.
Nincs háromszázhatvan, mert egy része vagyok,
s míg egy helyben várok, örvénylik vénában:
kapj el ha tudsz inger. Belé kapaszkodok.
Falak között tombol, szabálytalan éber.
Még mindig tanulok... élek oda-vissza.
Körbe-rím vigasza, sóhajtott szabadok.
Lehet, lyukas garas... nem hagynám senkire.
Eldobom messzire... Madárlátta szavak.

Zagyi G.Ilona
2016.03