Van egy kedves fiókom,
lapul benne sok emlék.
Mosolyog, ha kinyitom,
keblemben a büszkeség.
Tarka-barka sokaság,
rajzok és papír szívek,
ritka, értékes csodák,
mit gyerekkéz készített.
Érződik a lendület,
édes, lázas izgalom,
nincs is ettől ékesebb,
szívbe vésett alkalom.
Kincsek ezek, rajzokon
kis pálcika emberek,
cserépben nyíló virág,
festette a képzelet.
Látod kezem hogy remeg?
Kibontom a képeket,
most a múltból rám nevet,
egy szerető kisgyerek.
Alkony
Zagyi G.Ilona 2015
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése