Csendélet

Kicsi ház az erdő szélén,
árnyékát ölelik a fák.
Békésen füstölgő kémény,
szerény otthon, de biztonság.

Borostyán fut a falakon,
szabadon fészkel itt madár,
lépések vadcsapásokon,
roppan hó, reccsen száraz ág.

Távoli moraj. Nagyvilág.
Boldogságot ígérő fények.
Sorsok édesek, mostohák,
vaddá szelídített élet...

Alkony / Zagyi Gáborné /