Idő-pont... kivárja kínzó panaszom.
Elnyúló a státusz papír alapon.
Gyűlik a pont, üres számok halmaza.
Csak egy nő vagyok, anya és nagymama,
valakiknek valakije... itt, senki.
Türelmes adat, egy folyton átmásolt
epikrízis. Képernyőn kékített folt...
kiollózott, jelenbe beillesztett
múlt. Spórolt idő..? Nekem reményvesztett
csak az alázattal vonszolt bizalom.
Zagyi G.Ilona
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése