Egyik szemem sír, a másik nevet.
Vigaszom a vidáman eleven,
mert az a részem, amelyik gyerek,
csak emlékezik gyásztól könnyesen.
Ma már másképp várom az ünnepet,
átsegít az érzés, hogy szeretem...
Szeretek minden apró részletet,
ragaszkodom s belefeledkezem.
Apraja, nagyja... áldás a család,
ajándékom az örömöt látni,
felhők nélkül a szemük csillagát,
s van saját angyalom, két fénysugárnyi...
Jó szüleim, a hiány itt lüktet...
hű ölelésem tán mégis érzitek.
Gyúljon a gyertyám... hittel várt ünnep.
Egyik szemem sír, a másik nevet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése