Kacérkodik a nyár,
flörtöl is az ősszel,
bájoló suttogás
- Küzdjünk az idővel...
- Válassz engem ! - súgja
simul is a szentem...
- Nézd! Alszik még a tél,
ölelj engem csendben.
Bódult egy kapcsolat,
érlel, nevet, kacag.
Gyümölcsözőn édes,
felejtett végszavak...
Elodázott búcsú,
verőfényes bókok,
szeszélyes kalandor
követel még csókot.
Összebújnak kicsit...
érzik mind a ketten,
a változás dráma...
frigyük lehetetlen.
Zagyi G. Ilona
2015.09
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése