űzi a didergő reggelt,
szétfoszlat nehéz álmokat,
s a szívem élettel megtelt.
Az érintés kedves, nézlek
kócosan, álmos szemekkel...
Suttogod:Te vagy a legszebb...
édes, kegyes bók átölel.
Olyan meghitt a pillanat,
hideg kezem melengeted,
ébredéskor mindig fázom
Jóleső a forró tenyered.
De, ami vérem felhevíti,
nem az oltalmazó kezek,
nem is a kandalló szunnyadó
parazsa... Szerető szíved.
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése