arcára kiültek az évek,
könnyű sora sosem volt,
de bírta a nehézséget.
Kezeit nézte, a dagadt,
duzzadó, pulzáló ereket.
Mindent megtett a családért,
amit csak lehetett.
Pihenni kéne kicsit...,
egy kicsit ÉREZNI, hogy ÉL.
Keserűen mosolyog, mert
tudja, ostoba, hiú remény.
Felnéz az égre ... Suttogja.
-...Istenem nem panaszkodnék...,
de egy kicsi igazságot,
már igazán tehetnél....-
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése