amit a múlt szilánkokra tört.
Nem veszett el, csak átalakult
minden cserepet összesöpört,
a jelen restaurált, épített,
még valóra váltott álmokat,
megmentette az épp részeket,
s hagyta a torz, csorba árnyakat.
Festett szelíd, csendes alkonyt
a viharos szürke feledésre...
Aranyló színű békességet
a múlt foszladozó felhőjére...
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése