hívogatón várják az advent angyalait,
négy vasárnap sorban gyúlnak bizakodón,
nem múló,örökölt hitet, őriznek lángjaik.
Első vasárnap:
Első gyertya ég..., kék köpenybe öltözve,
száll alá az első angyala,
lobban az első gyertya láng,
az úr ígéretének reménysugara.
Második vasárnap
Két gyertya ég..., piros palástba
öltözött angyal jő a menyből...,
kezében törékeny, finom szövésű serleg,
szeretetet gyűjt, érző szívekből...
Mikor telvén az óriási serleg,
az ott élő angyalok munkálkodnak,
az összegyűlt tengernyi szeretetből,
fény készül, ünnepi. Csillagoknak...
Harmadik vasárnap
Három gyertya ég..., fehér lepelben,
jő közénk , kezében fénylő fénysugár,
az angyal keresvén a tisztát a jót,
megérintve, kiben szeretetet talál...
Fény gyúl a szemekben, lehet bármily,
elesett, szegény, szerencsétlen...
megszállja a béke, a boldogság,
őszinte szeretet mélyen a szívekben...
Negyedik vasárnap
Négy gyertya ég..., lila lepelben,
lanttal kezében érkezik az angyal,
zenéje dallama bejárja a földet,
Figyeld! A békről, életről szól a dal...
Ha tiszta a szíved, meghallod,
a szunnyadó mag is hallja a földben,
ettől sarjad majd tavasszal a vetés,
mint a hited, éltető örömöd, szívedben...
Már mind a négy gyertya ég...
Érzed szívedben az angyalok nyomát,
a lelked békesség, tiszta szeretet,
a karácsony szelleme járja át...
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése