Oly sok mindent szeretnék,
még elmondani néked...,
de szólj rám nyugodtan,
ha túl sokat beszélek...
Csak életről, tetteim
szikráiról mesélek,
de szólj rám nyugodtan,
ha túl sokat beszélek...
Nem okosságok, egyszerű,
tények, vágyott remények,
de szólj rám nyugodtan,
ha túl sokat beszélek...
Lelkembe láthatsz, leírom,
olvashatod, amit érzek,
de szólj rám nyugodtan,
ha túl sokat beszélek.
Lehet szegényesen egyszerűk,
ám szívemből festett képek,
de szólj rám nyugodtan,
ha túl sokat beszélek...
Ha egy napon már nem hallod,
csak a csöndem köszönt téged,
már nem szólhatsz rám,
de üzenek..., soraim beszélnek...
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése