Egy búcsú margójára
Élete része volt..., figyelte
meredten a távolodó alakot...,
nézte, ahogy kisétál életéből,
amint lelkéből kitép egy darabot...
Nem érzett dühöt, csak ürességet,
a kínzón fájdalmas csöndet...
Szeme sarkában reszketett, egy
árva, leheletnyi könnycsepp..
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése