Valóság fonákja

Gyermekként hittem
a csodák világában,
hittem az igazat
mesék tanulságában.

Regék és fabulák,
sok-sok mendemonda,
történek, históriák,
illúziókba fonva...

Végén boldogság a jó,
a nemes szívű jussa...
Elveszik az ármány
kárhozatra jutva...

Keserűen mosolyog
felnőttként az ember,
a valóság fonákja,
megtréfálja ezerszer...

Alkony