Vakító fényben fürdik a hold,
de látod -e sötét foltjait...
a békés szelídsége mögött
érzed - e rejtélyes titkait.
Háborítatlan csöndje vonzó,
pedig fénye nem is a sajátja,
mint kapott boldogságtól tündököl,
varázslata csillagok románca.
Jussa nem mindig hiánytalan,
a pompája csak időleges...,
ragyogó sugárzása, a nap
fénylő uzsorája, de tökéletes...
Mily hasonló életvidámságom,
amitől még szívem is mosolyog.
Ha szemeteket ragyogni látom,
boldog igazán, én akkor vagyok...
(Gyermekeimhez)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése