Egy egyszerű vászonnak indult,
szőtte két egymásra merőleges
hosszanti lánc, keresztirányú,
majd alul felül keresztezett...
Kialakultak érdes csomó pontok,
miattuk a mintázat jellegzetes,
a kallózás szinte rideggé tette,
kegyetlenül nemezült a felület.
Már nehéz darócként nyomta a vállat,
a súlya megtörte a pilléreket,
meggyöngültek a tartóoszlopok,
félő volt összeroppan a szerkezet.
Egy napon a törődés kézbe vette
a meggyötört durva kis szövetet,
szerető csinozással megszínezte,
s már nem csak ad, kap is meleget...
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése