Hányszor tűnik el vágyott álom,
zuhan mélybe, épülő világom,
hányszor szakad meg az útirány
csábít illanó, oszló szivárvány...
Őrangyalod nyúl felém jóanyám,
- Még vigyázz rám! - kiáltanám...,
de nincs hang, csak maga a gondolat,
sodor magával tovább, a virradat...
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése