Egy utazó vagy a világban,
lépsz képzeletben, valóságban,
visz a lábad, vagy a gondolat,
élsz életet, álmodsz álmokat.
Űzöd egyre, mint nap a holdat.
Temetsz. Óvsz, ölelsz utódokat,
átvészelsz drámát, viharokat,
de mindig rád talál a virradat.
Alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése