drámák aforizmái,
egymással ölelkeznek
sérelmek démonai.
Ütött-kopott igazság,
mit foltozgat a lélek,
szégyenkező valóság
pusztul, majd újra éled.
Begyógyított értelem,
hol a látszat rád nevet,
csendre int a türelem,
de tudod, hogy megvezet.
Egyirányú körforgás,
mi magával húz, vonszol,
eltékozolt változás
szánakozón rád számol...
Alkony
Zagyi Gáborné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése