Fejkendős néni árulta,
kis papírba csomagolva.
Vigye kedves, fehér dália!
Vigye csak, szép lesz meglátja!
Otthon cserepet kerestem,
a gumókat elültettem.
Fekete, erdei földbe,
s hogy legyen a közelembe,
.... ablakomban nevelgettem,
öntözgettem, szeretgettem.
Ma végre a szirmát bontja,
olyan, mintha mosolyogna...
Alkony
Zagyi Gáborné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése