Szabadabban...

Fizethetsz több, mint eleget,
tanulópénz számlálatlan.
Hálátlan, koldus, becsület,
a kamatok rémálmokban.

Vesszőfutás, csak hegymenet,
felvonó kihasználatlan...
Utad hosszúra tervezed,
blokkol az óra titokban.

Hűséged bőrödbe égett,
a napsütés aránytalan,
nehezülnek a lépések,
hogy meddig még, bizonytalan...

Érzed, tudod, hogy már elég,
s egy változó pillanatban,
mi talán még el nem késett,
élni tanulsz szabadabban...

Alkony / Ilona Zagyi Gáborné /