Pillanatkép

Dobol az eső a kopott esernyőjén,
a mellén két kutya békésen szendereg.
Szökött cseppek futnak a szigorú arcán,
itt-ott eret rajzolva cserepes ajkán.
Sóhajt, a szempillája néha megremeg.

Letörölhetné, de nem mozdul a karja,
a melengetett szívverés most fontosabb.
Az itt maradt álma az összetartozás
ne vesszen semmibe, mint annyi minden más,
mert egyedül az élet százszor rongyosabb.

Alkony
Ilona Zagyi Gáborné

képhez írt