Térj be hozzánk

Zsákfaluk és híres falvak,
palóc-íze van a dalnak.
Nyílik ablak, kaput nyitunk,
nógrádiak marasztalunk.

Őrizgetett régen és ma.
Tartson össze szívünk szava.
Ne felejtsük, nekünk adták,
kik elmentek, reánk hagyták.

Hímzett öltés színvarázsa,
juhászfokos faragása.
Cseng az üllő, kovács üti,
Kenyér illat, szülénk süti.

Ref: Térj be hozzánk! Vándor, nézz szét!
Érezd, földem szívverését.
Lásd a békém, éld a hitem!
Isten hozzon! Áldás vigyen!

Tárcsapajzson, hősiesség,
zöld udvaron, hol az ég kék,
magyar vitéz ezüst vértben,
címer és kard a kezében.

Óriás fák, hegyek fölött,
várak ködben felhők között,
ösvény mentén bazalt-csoda.
Állj meg itt egy pillanatra!

Égig érnek romos falak,
mohás kövek visszhangzanak.
Hőseikről a szél regél,
múltról suttog, neked mesél.

Ref: Térj be hozzánk! Vándor, nézz szét!
Érezd, földem szívverését.
Lásd a békém, éld a hitem!
Isten hozzon! Áldás vigyen!

Kálváriák, magyar ima,
a Szentkúti bazilika,
forrás és kút hit-világban,
megsegít a gyógyulásban.

Remetelak sziklák között,
nincs titok a kőfal mögött.
Nincsen ajtó sem zár rajta,
talán érzed, hogy ki lakta.

Öreg tölgyest, fenyveseket,
a nógrádi szép hegyeket,
"Olümposzát" palóc földnek,
óvjátok meg magyar szentek!

Ref: Térj be hozzánk! Vándor, nézz szét!
Érezd, földem szívverését.
Lásd a békém, éld a hitem!
Isten hozzon! Áldás vigyen!

/Nógrád megye/

Zagyi G.Ilona