Állandóságra vágyni
folyton változók között,
valóságot keresni
tünékeny álmok mögött.
Sosem fogy a végtelen
nem szűnő kínálkozó,
mindig van egy újabb rész,
csábítón illatozó.
Egy végtelen kirakó,
ami sosem készül el,
hogy mindig legyen hézag
a sors kínosan ügyel.
Méltósággal átölel
verejtékben úszó csönd,
s hogy végre láss, lebontod
a felépített börtönt...
Alkony
Zagyi Gáborné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése