Translate

2015. augusztus 24., hétfő

Mégis...



Lépések, amiket 
soha meg nem léptünk,
tettek, amiket
soha meg nem tettünk.

Dallamok, amiket
sosem dúdoltunk,
Szavak, amiket,
soha ki nem mondtunk.

Sóhajok, amiket
álmainkban őrzünk,
félelmek, amiket
magunk teremtünk.

Küzdelmek, amiket
örökre feladtunk,
kudarcok, amiket
könnyekbe áztattunk.

Veszteségek, amiket
mélybe eltemettünk,
lemondások, amiket
néha felélesztünk.

Mégis...

Lendület, ami hajt
míg áramlik a vérünk,
akarat, ami űz,
mert csak egyszer élünk...

Alkony
Zagyi Gáborné

1 megjegyzés:

  1. Kedves Icus! Az egyszer élés, élni tudás törvényeit gyűjtötted egybe könnyeden megszólaló versedben. Gratulálok! - Józsi

    VálaszTörlés