Gyűjtemény

Sorsára hagyott kín
száműzött sóhajok,
polcra rakott gondok.

Csendben megpihennek,
míg egy kicsit élek...
s a nappal mosolygok...

Aranyló színekben
most még mohón ízlelt
nyári villanások.

Gyerekes csapongás,
édesen szertelen,
boldog pillanatok.

Egykor még lapra írt,
életre keltett vágy,
megvalósult álmok...

Halmozott izgalom,
szívem raktárába
begyűjtött tapaszok...

...miket hűvös estéken
majd didergő lelkem
sebeire simogatok...

Alkony
Zagyi Gáborné