Melengetőm

Forró szív lüktet, dúdol e jégvilágnak,
magasodnak fölé a zúzmarás árnyak,
s csak gyűlnek a jégtövisek ragaszkodón.
Rideg... széthull, pereg a csipkés-hófehér.
Súly a vékony szálakon... tán egy könnyfüzér
a hirtelen hűlt gyöngysor... mely most olvadón
enged vigasznak, mint a nap mosolyának.
Forró szív lüktet, dúdol e jégvilágnak.

Ilona Zagyi Gáborné